Életem

Egy évvel ezelőtt, kedves könyvtárosunk elragadtatva mesélt Charlie Chaplin életéről és lelkesen ajánlotta életrajzi könyvét. Akkor úgy voltam vele, jó elolvasom, de majd máskor. Gyerekkoromból még voltak emlékeim fekete-fehér némafilmekről, és a kalapos, bohóc cipős szereplőjükről, aki számomra egyáltalán nem volt vicces. Nem értettem, hogy a szüleim miért kedvelik annyira. Én inkább sajnáltam őt és elszomorított a látványa, ezért azt gondoltam, hogy talán az élete is hasonló hatással lenne rám. Aztán egy hónappal ezelőtt olvastam volna valami motiválót, valamit, ami felráz a téli fásultságból. Ekkor jutott eszembe a könyv, amit Dóri ajánlott.

Charlie Chaplin: Életem c. könyve valóban nagy hatással volt rám, ezért döntöttem úgy, hogy ma, 2018. április 16-án, születésének 129. évfordulóján tovább ajánlom, hátha ti is kedvet éreztek, hogy megismerjétek kalandos életútját, erőt merítsetek hétköznapjaitokhoz vagy új lendületet kapjatok céljaitok eléréséhez.

Charlie Chaplin angol színész, filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer, vágó és zeneszerző. Gyermekkora nélkülözésben telt. Anyjának és testvérének a szeretete, tehetsége, szorgalma és önbecsülése azonban segített túlélni a legmélyebb nyomort is. Már gyermekként csatlakozott angol vándortársulatokhoz akikkel kezdetben Angliában, később Amerikában is felléptek. Film karrierje egy New Yorki fellépését követően kezdődött, amikor egy filmproduceri iroda felfigyelt a tehetséges komikusra. Nem sokra rá ösztönösen megalkotta a Csavargót, mely életének meghatározó szerepe lett.

“Fogalmam sem volt, hogy maszkírozzam magam. Nem tetszett az a jelmez, amelyet sajtótudósítóként viseltem. A ruhatár felé menet mégis elhatároztam, buggyos nadrágban, hatalmas cipőben, sétapálcával és keménykalapban jelenek meg a színen. Úgy akartam, hogy a ruhadarabok üssék egymást: a nadrág buggyos, a kabát szűk, a kalap kicsiny, a cipő pedig óriási. Még nem tudtam, hogy fiatal legyek-e, vagy idősebb, de visszaemlékeztem arra, hogy Sennett sokkal öregebbnek gondolt, kis bajuszt ragasztottam tehát az orrom alá, ez- így okoskodtam- öregít majd, anélkül, hogy elrejtené arckifejezésemet.”

“Tudja ez a fickó sokoldalú; csavargó, úriember, költő, álmodozó és magányos ember egy személyben, de mindig regényességre és kalandra vágyik. Szeretné, ha tudósnak, zenésznek, hercegnek vagy pólójátékosnak néznék. De nem derogál neki, hogy felszedje a cigarettacsikkeket vagy elvegye egy kisgyerek csokoládéját. És persze, ha a körülmények úgy kívánják, még egy hölgyet is farba rúg… de csak akkor, ha igazán dühös!”

Színészként sokat tanult, megfigyelte a filmkészítés trükkjeit, elleste, majd tovább fejlesztette a technikákat és maga is filmgyártásba kezdett. Mivel filmjei sikert sikerre halmoztak, az anyagi elismerés sem maradt el. Hírneve és vagyona gyorsan gyarapodott, az éhező, nincstelen gyermekből ünnepelt sztár lett.

“Sem vonzónak, sem épületesnek nem éreztem a szegénységet. A szegénység nem nevelt másra, csak az értékek eltorzítására, a gazdagok és az úgynevezett felsőbb osztályok erényeinek és értékeinek túlbecsülésére.

Viszont a vagyon és a hírnév megtanított arra, hogy a megfelelő szemszögből nézzem a világot. Rájöttem, hogy kiválónak tartott emberek-ha a közelükbe kerülünk-éppoly gyarlóak, mint mi többiek. A vagyon és a hírnév arra is megtanított, hogy ellökjem magamtól a kard, a sétapálca és a lovaglóostor jelvényét, mert ezek a pökhendiség jelképei; hogy felismerjem azt az alapvető igazságtalanságot, amely az ember értelmét és értelmi képességét kollégiumi kiejtése tökéletességén méri; rádöbbentem, milyen bénító hatású ez a mítosz az angol középosztályra, végül megállapítottam, hogy az értelem nem szükségképpen a neveltetés vagy a klasszikusok ismeretének eredménye.”

“… csakúgy, mint bárki más, az vagyok, aki vagyok: egyedülvaló és mindenkitől különböző egyéniség, őseim örökségéből eredő ösztönzésekkel és törekvésekkel; álmok, vágyak, sajátos tapasztalatok szövődtek össze, együttesen, hogy bennem öltsenek testet.”

Magánéletéről keveset mesél, figyelmét a munkájának szentelte. Négyszer volt házas, de igazi társra és valódi boldogságra, csak utolsó felesége Oona O’Neill mellett lelt.

“Munka közben sohase érdekeltek a nők; csak két film között voltam sebezhető, mikor semmi dolgom nem volt.”

Örömét lelte abban is, hogy maga komponálhatta meg filmzenéit.

“Azon iparkodtam, hogy vígjátékaimat a csavargó figurájával ellentétes, romantikus zenével keretezzem, mert a finom zene az érzelem dimenziójával gazdagította komédiáimat.”

Rivaldafény c. 1952-es nagy sikerű filmjének zenéje Andre Rieu előadásában:

Életrajzában részletes jellemrajzot ír barátairól is és azokról az emberekről, akik mély benyomást tettek rá. Pezsgő társadalmi életet élt. Georg Bernard Shaw-val, Einsteinnel, Churchill-el, Picassoval, Gandhival és számtalan neves művésszel, politikussal ápolt jó kapcsolatot.

A második világháború elején Adolf Hitler kifigurázására megalkotta a Diktátor c. filmjét, melynek zseniális záróbeszéde a XXI. században is megtartotta aktualitását. Elmondása szerint, ha tudott volna a koncentrációs táborokról, akkor elveti a film ötletét.

“Nem vagyok ugyan kommunista, mégsem vagyok arra kapható, hogy beálljak a menetbe, és együtt gyűlöljem őket a többiekkel.”

Az amerikai kormány nehezményezte, hogy nem vette fel az amerikai állampolgárságot, náci ellenessége miatt kommunistának bélyegezték és mondvacsinált perekkel, a sajtó lejárató kampányaival próbálták ellehetetleníteni. Ezért úgy döntött, hogy családjával elhagyja Amerikát és soha többé nem tér vissza. (Életrajzát 1964-ben írta. 1972-ben, életművéért Oscar díjjal jutalmazták, emiatt rövid időre mégis Los Angelesbe utazott) Minden érdekeltségét felszámolta az Egyesült Államokban és családjával Svájcban telepedett le. Ott élt 1977. 12. 25-én bekövetkező haláláig.

Charlie Chaplin: Életem c. könyvét szeretettel ajánlom mindenkinek, aki szívesen merít erőt és vonja le a tanulságot mások életéből. Azoknak ajánlom, akik szeretik a mély, tartalmas gondolatokat és a kifinomult, ugyanakkor kalandos elbeszéléseket.

Számomra Chaplin élete az emberi élet értelmének egyik lenyűgöző példája.

 

Mivel ez egy kreatív blog, ezért készítettem egy Charlie Chaplin motivációs plakátot is A4-es méretben. Ez az idézet nem a könyvből származik. Saját célra szabadon felhasználható.

A bejegyzésben szereplő idézetek Charlie Chaplin: Életem c. könyvéből származnak. Európa kiadó Budapest, 2008

A fotók forrása a képekre kattintva elérhető.

 

 

Hozzászólok