Gyerekkorom óta rajongok a világítótornyokért. Ennek valószínűleg Lucy Maud Montgomery az oka. A kanadai írónő regényeiben ugyanis rendre feltűnnek ezek az építmények és olyan áhítattal írja le őket, hogy olvasói számára a világ legromantikusabb épületeinek tűnhetnek. Ma eljött az ideje, hogy készítsek egyet magunknak, ami bár meg sem közelíti kedvenc írónőm tengerparti szépségeit, mégis vidám kiegészítője lesz a készülő teraszunknak, látványa pedig számomra kellemes emlékeket ébreszt. A világítótorony  ötlete a Pinterestről származik. A rengeteg változat közül ezt az egyszerű, gyorsan elkészíthető, virágcserepekből álló változatot választottam.

A toronyhoz négy, különböző méretű agyag cserépre, 2 db alátétre, egy kis befőttes üvegre és akril festékekre volt szükség. A cserepeket portalanítás után lefestettem, majd a képen látható módon összeillesztettem. A biztonság kedvéért ragasztó pisztollyal meg lehet erősíteni a darabokat, de ettől én most eltekintettem. Az ablakokhoz foszforeszkáló akrilfestékkel festettem kis téglalapokat, majd száradás után fekete lakkfilccel megrajzoltam a kereteket. A befőttes üvegbe teamécsest tettem.

Ilyen lett: